Hírlevelünk tartalmából

• Lág BáÓmer: Ki írta a kabbala leghíresebb könyvét?
• A Monthy Pyton és a Zóhár 
• Miért lett Simon rabbi a kabbala arca? 
• A hét műtárgya: Ómerszámláló könyvecske
• Ki archiválja az appokat? 
• Kiknek az emlékét őrzi a könyvecske? 
• ​A tűz a judaizmusban 
• Az üldöztetés és az írás művészete 
• A cionista Lág BáÓmer 
• Tumbalalajka 
• Programajánló: Nyári tábor 
• Mazsihisz 1% ​​

Ki írta a kabbala leghíresebb könyvét? A Zóhár kultúrtörténete

A zsidó emlékezet szerint a leginkább lélegzetelállító misnai rabbik egyike, a történettudomány szerint a spanyol aranykor egyik, máskülönben nem is kivételesen jelentékenynek tűnő szerzője. Az egyik szemléletből tudományos tudás lesz, történelem, a másikból ünnep és emlékezet.

Jó esély van rá, hogy a Lág báOmer, mint olyan sok minden a történelmi emlékezetben, egy egyszerű tévedés eredménye: legalábbis az a része, amely a Zóhár, a spanyol kabbala legnagyobb műve, a zsidó misztika fényes középpontja kinyilatkoztatásaként, egyúttal a nagy misnai bölcs, Simon bár Jóháj járcájtjaként, halálozási évfordulójaként tartja számon az e heti ünnepet. 

Lág BáOmer egyébként mindössze annyit jelent, az Omer-számlálás 33. napja. A Lág l-je és g-je a harmincas és a hármas számot jelölő betűje a héber ábécének. Két történeti eseményt kapcsol hozzá a zsidó hagyomány. Az egyik közvetlenül is aktuális remélhetőleg most a számunkra: a Talmudban szereplő diftéria járvány vége vagy megtorpanása a Misna korszakának (a polgári időszámítás körüli évszázadoknak) legismertebb rabbija, Rabbi Akiva tanítványai között. Ezt nem akarnánk elkiabálni, hátha megismétlődik, úgyhogy beszéljünk a másik történetről. 

Brian élete: a Monthy Python és a Zóhár

A másik esemény, amely Lág BáÓmerhez kapcsolódik. Simon bár Jóháj, egy, a hagyomány szerint mágikus képességekkel rendelkező, egyszerre erőszakos, fundamentalista és ugyanakkor mélyen együttérző érzékeny, minden szempontból elképesztő, történetesen szintén Akiva-tanítvány rabbi pályájának vége. Simon bár Jóháj halála óráján elmesélte, felfedte a Teremtés minden rejtett titkát előttünk, megmutatta Isten valódi természetét, azaz a Tóra „belső” oldalát. Üres bőrönddel ment el, minden dolgát elvégezte a földön. A Lág BáOmerkor gyújtott örömtüzek szokása erre emlékeztet: hogy a fény, a Tóra, az isteni igazság fénye azóta lobog a világban. De mi köze Simon bár Jóhájnak  a Brian élete című filmhez, valóban ő írta-e a Zóhárt és honnan tudjuk, ha tudjuk egyáltalán, hogy éppen az Omer-számlálás 33. napján ment el? 

Bizonyára emlékeznek a Brian élete híres beszélgetésére arról, hogy mit adtak „nekünk” a rómaiak? Hogy hogyan viszonyuljunk a maga kultúráját magától értetődően magasabb rendűnek gondoló, „civilizáló” megszálló hatalomról? A pragmatikusok szerint van okunk hálára: kulturális létesítmények, infrastruktúrafejlesztés, fürdők: jobb bulik és magasabb életminőség. Végül rá kell jönnünk, hogy igazából mindent a rómaiaknak köszönhetünk, és ez fájdalmas belátás lehet a Júdea Népe Front agyatlanul nacionalista zelótáinak. Az üres nacionalizmus emlékezetes kifigurázása egy talmudi ággádá átvétele, majdhogynem egy az egyben, kivéve azt, hogy az eredeti történetnek a rómaiakat hevesen utáló főhőse, a mi Simon bár Jóhájunk igazán nem tűnik benne üresfejűnek.

Miért lett Simon rabbi a kabbala arca? 

Simon bár Jóháj nem véletlenül lett a kabbala „arca”, nem véletlenül választották ki erre a szerepre. Halála után megjelent álmukban egykori kollégáinak. Csodái azzal fenyegettek, hogy lerombolják a teremtett világot (ezért küldte vissza a barlang elszigeteltségébe az Örökkévaló). Életében azért nem mutatkozott a szivárvány, mert nem a Noéval kötött szövetség, hanem az ő érdemei tartották fenn a világot. Azt tanította, hogy aki bűnre vitte társát, súlyosabban vétkezett ellene, mintha megölte volna. Talán épp azért, mert ő is nehezen fékezte az indulatait, ő is birkózott saját intellektuális gőgjével, kivételesen súlyos bűnnek tartotta mások nyilvános megszégyenítését.

Az állandó kiállításunkon látható aprócska ómerszámláló könyvecske a világon az egyetlen zsidó könyv, mely teljes egészében rézmetszettel készült. Készítője Mordeháj Szófer nyitrai tóraíró, aki egyes műveit, divatos rézmetszetes alkotásait Márkus Donáth névváltozattal jegyezte. Amellett, hogy szegényes kenyerét mezüzék írásával és Tóratekercsek javításával kereste, autodidakta módon elsajátította a rézmetszetek készítésének művészetét is. A mindössze 17, 6 x 10 cm-es oldalra nyomtatott ómerszámláló könyvecskéjének minden napjára más formájú és díszítésű betűket használt, hasonlóakat, mint amikkel más műveit díszítette. Szerencsénkre művészete korán felkeltette a Zsidó Múzeum munkatársainak érdeklődését, így több műve is megtalálható gyűjteményünkben – ezekről itt ​olvashatnak részletesebben.

A könyv gyűjteményi adatlapja megtekinthető itt. 

A bemutatott Ómerszámláló könyvecske vékony kis könyv, amelynek segítségével végig lehet venni az Omer minden napját, a szabadulástól a Tóraadásig tartó időszakot. Olyasmi segédlet a 19. század első feléből, amilyen ma a mobiltelefonra letölthető ómerszámláló applikáció, amely jelez és segít, hogy el ne felejts ma is számolni. Lehet mondani, hogy így épp a lényeg, a fókuszálás, a koncentrációs gyakorlat értelme vész el, de tulajdonképpen már maga a könyv, sőt bármiféle írásosság a memória „külső szerverre” tétele volt. Ez a kis könyv is az, jelzi, napról-napra, mikor mit kell mondani, illusztrációi, dekorációi pedig az applikációnak is vannak.

Archiválni az appokat

Az írásosság, a rögzítés problémája a zsidó hagyományt is nyomasztja (akárcsak, mondjuk, Platónt). Ezért is szánták rá nehezen magukat a rabbik, hogy a máig is Szóbeli Tannak nevezett hagyományt, a Talmudot írásba foglalják, rögzítsék (erről hosszan és szépen beszél az egyetlen eredeti magyar zsidó vallásfilozófus, Tábor Béla A zsidóság két útja című esszéjében). A Talmud, az imakönyv és ez az omerszámláló könyvecske tulajdonképpen kései fejlemények, és bizonyos szemszögből hanyatlásnak is tekinthetők. Másfelől, nekünk, tárgyi örökség. Őket, elődeinket emlékeztették a kötelességeikre, minket pedig rájuk, elődeinkre emlékeztetnek. Kérdés, hogyan lehet majd az appokat archiválni, milyen tárgyi emlékek tanúskodnak majd a mi életmódunkról?

Kiknek az emlékét őrzi a könyvecske?

A könyvecskét az első világháború kitörésének évében ajándékozta a fiatal jászberényi rabbi, Dr. Kálmán Ödön a gyűjteménynek. Kálmán Ödön ekkor 28 éves volt, három éve végzett a Rabbiképzőn, és két éve vált bölcsészdoktorrá. Két éve házas is volt már, egy kétéves kislány édesapja, ígéretes fiatal közösségi lelki vezető és tudós volt, aki megjárta tanulmányai során a Rabbiképző híres testvérintézményét is Breslauban (ma Wroclaw, Lengyelország egyik nagyvárosa, akkor még éppen nem volt Lengyelország).

A lányok nemzedéke

Nagyobbik lánya, Zsuzsa középiskolai tanár, hitoktató volt, férjét, Vidor Pál budai rabbit, a mai Frankel zsinagóga egykori rabbiját, aki a holokausztban lelte halálát, 58 évvel élte túl. A háborút követő években, már özvegyként dolgozott a Múzeumban is, tárlatvezetései során megmutathatta az édesapja által ajándékozott Ómerszámláló könyvecskét is. Vidor is nagy ígéret volt, ígéret is kellett maradjon. Ugyanabban az évben született, mint Radnóti Miklós, és csak néhány hónappal élte túl őt.

Kálmán Ödön másik veje Hahn István, a nagy magyar ókortörténész volt, aki kisebbik lányának, Juditnak volt a férje. Hahn Istvánnak a zsidóságról szóló, máig is legigényesebb, legjobban forgatható népszerűsítő munkákat köszönhetjük: a Zsidó Ünnepek és népszokások (digitálisan itt olvasható), illetve A zsidó nép története című köteteket.

Maga az adományozó, Dr. Kálmán Ödön 1951-ben halt meg, alig 65 évesen, de addig kétszer hamvadt el körülötte a világ. Az első világpusztulás kezdete 1914, az év, amikor ezt a könyvecskét átadta nekünk. 

A barlangi kabbala: az üldöztetés és az írás művészete

Bár Jóháj szerint nem kell elájulni a gyarmatosítás civilizációs eredményeitől, mert ez mind csak a rómaiak érdekeit szolgálja. Tanítványa azonban a korszak kultúrájának neveltje volt és szorgalmasan jelentette a fogékony hatóságoknak mestere álláspontját. Ezután Rabbi Simonnak ajánlatosnak látszott visszavonulnia egy időre, egy tucatnyi (és aztán kis szünet után még egy) évet töltött egy barlangban a fiával. Szuboptimális körülmények között telő alkotói szabadsága éveiben alkothatta meg a Zóhárt, amely aztán misztikus, ezoterikus tudásként öröklődött tovább, viszont csak bő ezer év múlva vált hozzáférhetővé, a Ragyogás könyveként a spanyol aranykor idején. 

A másik lehetőség pedig az, amit az első kabbalatörténet alapító szerzője, Gershom Scholem vetett fel, és amit azóta is többé-kevésbé filológiai konszenzus övez, hogy egy 13. századi rabbi írta-kompilálta, szerkesztette az Ibériai-félszigeten. Mose de Leonnak hívták és ő „döntött úgy”, hogy Simon bár Jóhájnak tulajdonítja, de az is lehet, hogy úgy gondolta,  a hagyomány tényleg tőle ered. 

A filológia tudománya azt is gyanítja, hogy egy nyomtatási hiba lehet a hátterében a hitnek, hogy rabbi Simon Lág BáÓmerkor távozott a földről. A kabbala következő nagy „hulláma” már a kora újkorban, Izrael földjén, a spanyol kiűzetés után és – ismét Gershom Scholem szerint – valamelyest arra reagálva születik, ennek a centruma Cfát városa. Legnagyobb mestere, beavatottja, „mekubálja” pedig Jichák Lúria, a Szent Ári volt (az Oroszlánokról szóló számunkban olvashatnak róla). Az ő látomásainak lejegyzője, Háim Vitál egy ponton azt állítja, hogy ezen a napon halt meg, de könnyen elképzelhető, hogy csak örömről akart beszámolni. Az idézett résznél a betűk részben azonosak, csak az utolsó t (táv) és h (het) különbözik, de nagyon könnyen összekeverhetőek. De a világtörténelem nagy pillanatai jelentős részben eredeti, érdekes tévedések, szóval ha ez is az, az annál jobb. A világtörténelem jórészt tévedések története. Nyugodtan örüljünk tovább Lág BáÓmer ünnepének. 

A cionista Lág BáÓmer, Rabbi Simon és a modern Izrael

A Brian életét ihlető talmudi sorok is jelzik, hogy Simon bár Jóháj nem volt nagy barátja a rómaiaknak, így nem volt nehéz zsidó szabadsághőst csinálni belőle. Erre épül a Lág BáÓmer cionista elbeszélése-átalakítása, illetve arra a feltevésre, hogy Akiva tanítványainak halála valójában nem a vírusról mesél, hanem, utalások révén, a Bár Kohba-felkelésről, a rómaiak gyilkosságairól, amikor rabbi Akiva egy időre Bár Kohba mögé állt. Így válhatnak az ünnepi tüzek a szabadság örömtüzeivé. 

A születő Izrael kormánya 1948-ban Lág BáÓmer napján döntött az Izraeli Véderő felállításáról.

Tumbalalajka

És végül idézzük fel a híres orosz-zsidó népdalt a szerelemről, a bóher kérdéseiről, aki udvarolni próbál félszegen kiszemeltjének és a válaszról: 

Bolond bóher, miért kérded ezt? // A kő nőhet eső nélkül is // A szerelem éghet úgy, hogy soha ne aludjon ki // és a szív tud csak sírni könnyek nélkül ...

Remélhető, hogy a felelet a bóher kérdéseire egy életen át tartó közös tanulás, hevruta kezdete volt. Tehát a zsidó hagyomány különböző rétegei szerint a Tóra és a szerelem tüze örök. 

A dalt most három világhírű kántor előadásában, az amszterdami zsidó múzeumhoz tartozó világhírű Portugál Zsinagógában rögzített felvételen mutatjuk meg: 

A JCC Budapest - Bálint Ház fontosnak tartja, hogy a fiatal zsidó közösség idén se maradjon tábor nélkül, ezért létrehozta a JCamp-et! Ottalvós nyári tábort szervez 2021. augusztus első két hetében, két turnusban (természetesen csakis amennyiben a járványhelyzet és az aktuális szabályozások lehetővé teszik). Segítségükre lesznek ebben a Lauder Javne Iskola és a Szarvasi Nemzetközi Zsidó Ifjúsági Tábor szervezői és madrichjai, akik gondoskodnak arról, hogy a már megismert és megszeretett programok és élmények várják a gyerekeket.  

3 korcsoportban várják a résztvevőket: 6-9 év között, 10-13 év között és 14-16 év között.

A helyszín: szervezés alatt  

1. turnus időpont: augusztus 1-8.,  

2. turnus időpont: augusztus 8-15.  

Részvételi díj: 45000 Ft/gyerek/hét  

A részvételi díj tartalmazza: utazás+szállás+ellátás+profi gyerekfelügyelet, programok. (Ha az aktuális szabályozás miatt a tábor elmarad, a részvételi díjat visszafizetik!)  

Biztonság: A JCamp az aktuális törvényi szabályozást figyelembe véve, maximális figyelmet fordít a vírus elleni védekezésre, a biztonsági és vírusvédelmi intézkedéseinkkel kapcsolatban külön tájékoztatják majd a jelentkezőket.  

A tábor elindításához a szervezőknek szükségük van az igények felmérésére. Kérik, az érdeklődők töltsenek ki egy adatlapot, melyben jelzik gyermekeik részvételi szándékát! A kitöltés még nem minősül foglalásnak, de előregisztrációként figyelembe veszik, ha a jelentkezők száma meghaladja a tábor befogadóképességét. A kitöltők között 1 táborozó teljes részvételi díját kisorsolják!  

A kitöltés határideje 2021. május 2. vasárnap 22:00, a sorsolás időpontja pedig 2021. május 3. hétfő 16:00

Információ és igényfelmérés: tabor.balinthaz.hu

Összetartunk, mert összetartozunk minden körülmények között!

Ha támogatni szeretné munkánkat, azt most legegyszerűbben fenntartónk, a Mazsihisz támogatásával teheti. A legnagyobb magyar neológ zsidó felekezet nem csak a zsidóságot, hanem a teljes magyar társadalmat szolgálja ősi hagyományaink továbbörökítésével.

Kérjük, hogy adója egyházaknak adható 1 %-val segítse a Mazsihisz, és a Zsidó Múzeum munkáját!

Technikai számunk: 0358

Ómerszámlálás: a mai napi áldás