Zsidó Múzeum Magazinja 177 Újrakezdés A Tóra örömünnepe Az őszi ünnepek legvége, a Tóra örömünnepe minden szempontból egészen sajátos alkalom. Az őszi ünnepekre utal maga a Tóra is, még ha ma sok tekintetben másképpen is ünnepeljük őket, de magára a Tóra örömünnepére a Tóra nem utal. Arra az ünnepre, Smini Áceretre igen, amelyre tulajdonképpen ráépült, amely lezárja a sátrak ünnepét, amelyet ha említ is a Tóra, nem különösebben részletezi, pontosan mi volna ez, igaz, a Tóra máshol sem túl bőbeszédű. És a nem különösebben részletezett ünnepre, amelyhez jól jött a további tartalom, a középkorban ráült kicsit a Tóra örömünnepe, amikor azt ünnepeljük, hogy körbeértünk a Tóra olvasásában, vége van és kezdődik újra. Így is megy, befejezzük és rögtön kezdjük elölről. Mózes meghal és utána már újra meg is teremtetik a világ, jön Ádám és Éva és a többiek a nyomukban. Vagyis az élet megy tovább, illetve kezdődik elölről, a születések és a meghalások rendes körforgása szerint. Mózes nagy ember volt, roppantul nagy, de végső soron egy halandó volt közülünk, aki nem pótolhatatlan, aki csak szeme a láncnak, amely a nemzedékeket összekapcsolja. Egyfelől. Másfelől a Tóra ideje így az örök ismétlődés, olyasmi, amihez már semmi új se férhet hozzá, mert nincs új a nap alatt. Azt lehet remélni az ünnepek révén, hogy vannak pillanatok, amikor a történelmi idő fölé lehet kerülni, ahol valamit megtapasztalhatunk az örökkévalóságból. Az ünnep az idő kitágítása az örökkévalóság felé. Ahol Mózes és Ádám és Éva és a többiek és velük mi minden egymásra következő nemzedékben meg is születünk, meg is halunk és újjá is éledünk örökké a történetek elbeszélésében. A Tóra után, a próféták: Haftara tekercs Haftara tekercs → Ez a Háftárá-tekercs a gyűjtemény egyik legrégebben meglévő darabja, a 18. századi Morvaországból, a magyar zsidóság egyik „bölcsőjéből”. A háftárá az a része a héber Bibliának, amelyet szombatokon és ünnepeken a Tóra-beli hetiszakasz, ünnepi olvasmány után olvasunk fel. A hetiszakaszokhoz fűződő kapcsolatuk a prófétai könyvek vonatkozó részeinek nagy teret nyit az értelmezés számára. Elvileg olvasható nyomtatott könyvből is, de tekercseken is szerepelhet, mint itt. A Tóra örömünnepének magának a háftárája Józsué könyvének eleje, mintha csak továbblapoznánk a Bibliában, Mózes meghal, az utóda követi őt, a dolgok haladnak tovább. A Tóra visszatér újra a kezdetekhez, de a háftárá továbbmegy. Az a szó, hogy sáná, év egyszerre kapcsolódik a változáshoz és az ismétléshez. Az idő változás és ismétlődés összefonódása. Ezt példázza együtt a Tóra örömünnepén a Tóra és a háftárá. Jahrzeit: Politzer Zsigmond Hírlevelünk kiküldésének napján, Tisri 21-én van a zsidó dátum szerinti halálozási évfordulója "Jahrzeitja" Politzer Saga című kiállításunk egyik hősének, Politzer Zsigmondnak. A Rumbach utcai zsinagógában látogatható kiállításunk egyik forrása az a családtörténet, amit ő írt; összegyűjtötte és feljegyezte a történeteket, és elmesélte saját és testvérei, Ábrahám gyermekeinek történetét. 1919 október 15-én halt meg, aznap éppúgy Tisri 21-e volt, mint ma. A róla szóló filmünkkel ma rá emlékezünk. [Gründerzeit] A német kifejezés azt jelenti: „alapozó időszak”. Ez a korszak a bankszektor és a gyáripar robbanásszerű fejlődésének ideje. A Kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia magyar fele, a Magyar Királyság óriási lehetőséget kapott a gyors fejlődésre és modernizációra. Ebből jelentős részt vállaltak a zsidó kereskedők, bankárok, gyárosok, akik hatalmas munkabírással, külföldi kapcsolataikat kamatoztatva láttak munkához. A zsidó nagypolgárok telkeket vettek, házakat emeltek az újonnan kiépülő útvonalakon, az Andrássy úton, illetve a Nagykörúton. Öltözködésükben követték az uralkodó elitet. Érdemeiket széles körben elismerték, néhányan nemesi címet is kaptak. Nyelvhasználat, nyelvváltás, urbanizáció A magyarországi zsidó közösségek létszámára és létszám-arányára, a nyelvhasználatra és a közösségek irányzatok szerinti megoszlására vonatkozó statisztikai adatok térképen megjelenítve, 1880 és 1930 között. Az adatok és a térképek a képre kattintva böngészhetők. Automobil A filmben hallottunk arról is, hogy Zsigmond egyik alapítója volt a Magyar Autómobil Társaságnak akkor, amikor még alig volt autó az országban. Konrád Miklós előadásában említette az orfeumok és "zengerájok" világát is. A kettő összekapcsolásához ajánljuk Littmann Pepi jiddis nyelvű kupléját, melyben arról énekel, hogy a Messiás is automobilon fog érkezni. Az eltűnt hívek nyomában Kerekasztal-beszélgetés 2023. október 11., szerda 18 óra Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem A napokban váltak nyilvánossá a 2022-es népszámlálás vallási közösségekre vonatkozó adatai. A számok sokkolóan hatottak: először kerültek kisebbségbe Magyarországon az egyházak hívei. A legfeltűnőbb lemorzsolódás a római katolikus egyház tagjai körében tapasztalható, de kiugró a visszaesés a többi ún. történelmi egyház hívei között is. Továbbá feltűnően magas a vallási, felekezeti hovatartozás kérdését válasz nélkül hagyók aránya. Mindebből többféle következtetés levonása lehetséges. Vajon a hazai tendencia harmonizál-e a nemzetközi trenddel? Mely jellemzők tekinthetők az egyes egyházak és felekezetek tekintetében sajátosnak és egyedinek, s melyek mondhatók közösnek és általánosnak? Milyen szociológiai, vallástörténeti, szociálpszichológiai és (egyház)politikai okai lehetnek a 2022-es helyzetjelentésnek? Milyen hipotézisek olvashatók ki az adatokból? A kerekasztal-beszélgetés szakértőivel többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ. További részletek: FACEBOOK ESEMÉNY Abel Pann kiállításunk finisszázsa: október 15. Szemtanúk - könyvbemutató K. Horváth Zsolt beszélget a szerzőkkel: Farkas Zsófiával és Toronyi Zsuzsannával Programajánló |
Zsidó Múzeum Magazinja 177
Újrakezdés
| |
|
|
Az őszi ünnepek legvége, a Tóra örömünnepe minden szempontból egészen sajátos alkalom. Az őszi ünnepekre utal maga a Tóra is, még ha ma sok tekintetben másképpen is ünnepeljük őket, de magára a Tóra örömünnepére a Tóra nem utal. Arra az ünnepre, Smini Áceretre igen, amelyre tulajdonképpen ráépült, amely lezárja a sátrak ünnepét, amelyet ha említ is a Tóra, nem különösebben részletezi, pontosan mi volna ez, igaz, a Tóra máshol sem túl bőbeszédű. És a nem különösebben részletezett ünnepre, amelyhez jól jött a további tartalom, a középkorban ráült kicsit a Tóra örömünnepe, amikor azt ünnepeljük, hogy körbeértünk a Tóra olvasásában, vége van és kezdődik újra. Így is megy, befejezzük és rögtön kezdjük elölről. Mózes meghal és utána már újra meg is teremtetik a világ, jön Ádám és Éva és a többiek a nyomukban. Vagyis az élet megy tovább, illetve kezdődik elölről, a születések és a meghalások rendes körforgása szerint. Mózes nagy ember volt, roppantul nagy, de végső soron egy halandó volt közülünk, aki nem pótolhatatlan, aki csak szeme a láncnak, amely a nemzedékeket összekapcsolja.
| |
Egyfelől. Másfelől a Tóra ideje így az örök ismétlődés, olyasmi, amihez már semmi új se férhet hozzá, mert nincs új a nap alatt.
Azt lehet remélni az ünnepek révén, hogy vannak pillanatok, amikor a történelmi idő fölé lehet kerülni, ahol valamit megtapasztalhatunk az örökkévalóságból. Az ünnep az idő kitágítása az örökkévalóság felé. Ahol Mózes és Ádám és Éva és a többiek és velük mi minden egymásra következő nemzedékben meg is születünk, meg is halunk és újjá is éledünk örökké a történetek elbeszélésében.
| |
|
|
A Tóra után, a próféták: Haftara tekercs | |
Ez a Háftárá-tekercs a gyűjtemény egyik legrégebben meglévő darabja, a 18. századi Morvaországból, a magyar zsidóság egyik „bölcsőjéből”. A háftárá az a része a héber Bibliának, amelyet szombatokon és ünnepeken a Tóra-beli hetiszakasz, ünnepi olvasmány után olvasunk fel. A hetiszakaszokhoz fűződő kapcsolatuk a prófétai könyvek vonatkozó részeinek nagy teret nyit az értelmezés számára. Elvileg olvasható nyomtatott könyvből is, de tekercseken is szerepelhet, mint itt. A Tóra örömünnepének magának a háftárája Józsué könyvének eleje, mintha csak továbblapoznánk a Bibliában, Mózes meghal, az utóda követi őt, a dolgok haladnak tovább. A Tóra visszatér újra a kezdetekhez, de a háftárá továbbmegy. Az a szó, hogy sáná, év egyszerre kapcsolódik a változáshoz és az ismétléshez. Az idő változás és ismétlődés összefonódása. Ezt példázza együtt a Tóra örömünnepén a Tóra és a háftárá. | |
|
|
Jahrzeit: Politzer Zsigmond | |
Hírlevelünk kiküldésének napján, Tisri 21-én van a zsidó dátum szerinti halálozási évfordulója "Jahrzeitja" Politzer Saga című kiállításunk egyik hősének, Politzer Zsigmondnak.
A Rumbach utcai zsinagógában látogatható kiállításunk egyik forrása az a családtörténet, amit ő írt; összegyűjtötte és feljegyezte a történeteket, és elmesélte saját és testvérei, Ábrahám gyermekeinek történetét.
1919 október 15-én halt meg, aznap éppúgy Tisri 21-e volt, mint ma. A róla szóló filmünkkel ma rá emlékezünk.
| |
|
|
A német kifejezés azt jelenti: „alapozó időszak”. Ez a korszak a bankszektor és a gyáripar robbanásszerű fejlődésének ideje. A Kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia magyar fele, a Magyar Királyság óriási lehetőséget kapott a gyors fejlődésre és modernizációra. Ebből jelentős részt vállaltak a zsidó kereskedők, bankárok, gyárosok, akik hatalmas munkabírással, külföldi kapcsolataikat kamatoztatva láttak munkához. A zsidó nagypolgárok telkeket vettek, házakat emeltek az újonnan kiépülő útvonalakon, az Andrássy úton, illetve a Nagykörúton. Öltözködésükben követték az uralkodó elitet. Érdemeiket széles körben elismerték, néhányan nemesi címet is kaptak.
| |
|
|
Nyelvhasználat, nyelvváltás, urbanizáció
| |
A magyarországi zsidó közösségek létszámára és létszám-arányára, a nyelvhasználatra és a közösségek irányzatok szerinti megoszlására vonatkozó statisztikai adatok térképen megjelenítve, 1880 és 1930 között.
Az adatok és a térképek a képre kattintva böngészhetők.
| |
|
|
A filmben hallottunk arról is, hogy Zsigmond egyik alapítója volt a Magyar Autómobil Társaságnak akkor, amikor még alig volt autó az országban. Konrád Miklós előadásában említette az orfeumok és "zengerájok" világát is. A kettő összekapcsolásához ajánljuk Littmann Pepi jiddis nyelvű kupléját, melyben arról énekel, hogy a Messiás is automobilon fog érkezni.
| |
|
|
Kerekasztal-beszélgetés
2023. október 11., szerda 18 óra
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem
| |
A napokban váltak nyilvánossá a 2022-es népszámlálás vallási közösségekre vonatkozó adatai.
A számok sokkolóan hatottak: először kerültek kisebbségbe Magyarországon az egyházak hívei. A legfeltűnőbb lemorzsolódás a római katolikus egyház tagjai körében tapasztalható, de kiugró a visszaesés a többi ún. történelmi egyház hívei között is. Továbbá feltűnően magas a vallási, felekezeti hovatartozás kérdését válasz nélkül hagyók aránya. Mindebből többféle következtetés levonása lehetséges.
Vajon a hazai tendencia harmonizál-e a nemzetközi trenddel? Mely jellemzők tekinthetők az egyes egyházak és felekezetek tekintetében sajátosnak és egyedinek, s melyek mondhatók közösnek és általánosnak? Milyen szociológiai, vallástörténeti, szociálpszichológiai és (egyház)politikai okai lehetnek a 2022-es helyzetjelentésnek? Milyen hipotézisek olvashatók ki az adatokból?
A kerekasztal-beszélgetés szakértőivel többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.
További részletek: FACEBOOK ESEMÉNY
| |
|
|
Abel Pann kiállításunk finisszázsa: október 15. | |
|
|
Szemtanúk - könyvbemutató | |
K. Horváth Zsolt beszélget a szerzőkkel: Farkas Zsófiával és Toronyi Zsuzsannával
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napján Tisri 21-e, Smini Aceret előestéje van.
Boldog ünnepet kívánunk!
| |
|
|
| |