Korán sötétül

Tél van, a tél közepe, az évszak legmélye. Idén mintha igazából lenne újra tél. Közben elsötétül a horizont is körülöttünk, a történelmi horizont. Újra gyűlnek a sötét felhők a fejünk fölött.

Minden újabb év mintha reménytelenebb volna az előzőnél egy ideje. Jól ismerjük ezt az éjszakát, nagyapáink, ükanyáink is ismerték. Azt, amit történelemnek nevezünk, nem kell úgy feldicsérni, úgy, ahogy van, a bennünk lakó bűnöző csinálta, ahogy egy Auden-versben áll. Ez az éjszaka a világtörténelem.

Ami, persze, igazságtalan képet fest a történelmünkről. Azért nem csak ez volt. Voltak - ugyan elszórva - fények. Pislákoltak, néha egészen felerősödtek, szinte kimutattak az éjből. A középnemzedék, akiknek akár csak kisgyerekkori emlékei maradtak a rendszerváltásról, tudják ezt és jól emlékeznek rá.

A történelem sötétje azonban nem áthatolhatatlan. A sötétség mélyén  ahogy Joseph Conrad regényének címe szól időről-időre kigyúlnak a fények, köréjük lehet gyűlni. A Hanuka fényei, ahogy az ádvent fényei is hírt adnak, hajnalt ígérnek...

Mindaddig, amíg Mátitjáhu és gyermekei bátorságukból merítve közbe nem léptek erőszak volt és elnyomás. Ezt követően a Főima betoldása szerint, „az erőset a gyenge kezébe adtad, a sokakat a kevesek kezébe, a gonoszakat az igazakéba.” A fények azonban még csak nem is ezt ünneplik. A fények a csodát ünneplik, azt, amit nem lehet kivívni, csak várni. Felfigyelni rá, ha megtörténik, addig pedig nyitottnak maradni.

A sötétségben, most kicsit újra gyúlnak majd a fények. Mielőtt kiújultak a harcok, több mint százan hazatérhettek: zsidók, legfőképp gyermekek és nők, thai vendégmunkások és beduinok. Ők újra velünk vannak és tudunk vigyázni rájuk. Máshol is, a sötétben aprócska fények pislákolnak, az egyikhez elérve látni a másikat már messze, gyengén. Izrael népe, az ígéret népe úgy hiszi, hogy ezeket a fényeket követve és gyújtva a Szentírás prófétáinak szavaival élve „a népek fényeként” halad keresztül a történelem sötétjén a messzi megváltás felé. Időközben őrzi a múltat. Visszaidézi a régen elmúlt csodákat, mintha ma történtek volna. A zsidó tudat múzeumi tudat. Tárgyakat őriz. Rítusokat ismétel. Hordozza magával őket az időben, de nem csak hordozza, hanem értelmezi is. A múzeum magazinjának hanukai számában is éppen a zsidó hagyomány múltját igyekszünk bemutatni az intézmény tárgyain keresztül.

A szír-görögök (szeleukidák), valamint a hellenizálódott zsidók ellen vívták harcukat a Mattitjahu főpap vezette makkabeusok i.e. 164-től. Három év harc után visszafoglalták a jeruzsálemi Szentélyt. A szellemi- és kultuszközpont újbóli birtokbavétele megsokszorozta a harcosok erejét. A harcok ugyan még nem értek véget, de a kortársak két csodának is szemtanúi lehettek: egy jóval erősebb hadsereg elleni győzelemnek és az olaj csodájának. A talmudi legenda szerint a Szentélyben álló menóra lángjainak újragyújtásához csak egy napra elegendő olajat találtak, de csoda történt, és az egynapi adag nyolc napig égett. Ezért a következő évben a szentély és az oltár újraavatásának emlékére bölcseink elrendelték Hanukka (felavatás) nyolc napjának ünnepélyes megtartását.

Hanukkai menóra →​

Padkája nyolc kör alakú csúcsban végződő olajtartó. Támlája oldalt egy-egy fekvő oroszlán, áttört művű virágdíszből két bőségszaru nyúlik ki. A jobboldali tartja a kilencedik és levehető olajtartót, középen Judit karddal és Holofernész fejével.
A reneszánsz Itáliában készültek elsőként azok a bronz hanukkai menórák, melyeken Judit alakja látható, Holofernész levágott fejével. Juditot a későantik és reneszánsz források a Hasmoneus családdal hozták összefüggésbe, és mint a bátorság és büszkeség szimbólumát szerepeltették a zsidó függetlenségre emlékeztető tárgyakon.

 Menóra vagy hanukkia?

Az egykori Szentélyben álló hétágú nagy menóra alakja a diaszpórában a zsidóság szimbóluma lett. A nyolcágú hanukkai menóra szertartási tárgy, bármiből készülhet, egyetlen szabálya, hogy nyolc lángnak kell égnie, és a lángokat segédlángról kell meggyújtani, erre szolgál a kilencedik mécses. A hanukkia elnevezés csak a héber nyelvújítás eredményeként született.

Csak a tizenhetedik századtól jelentek meg az álló, a bibliai Szentélyben leírt menórára emlékeztető karos típusok. A zsidó tradíció tiltja, hogy a Szentély tárgyainak mintájára készítsenek szakrális tárgyakat, de nem tiltja akkor, ha ezek más anyagból, vagy más formai tartalommal készülnek. A Szentélyben lévő hétágú, arany, virágokkal és gombokkal díszített menóra mintájára készítettek álló, jobbára gyertyákkal használható hanukkai gyertyatartókat. Ezek nem zsinagógai, hanem családi használatra készültek, ezért méreteik ennek megfelelően viszonylag kicsik.

Hanukkai menóra →

A "zsidó karácsony", a rossz és a jó küzdelme, a fény ünnepe. Ezen kifejezések, szavak jutnak eszünkbe elsőre, ha meghalljuk, hogy hanuka. Különös ünnep, hiszen nem csak hogy egészen mást jelentett a zsidóságnak és a világnak különböző korokban, de még a szó leírásában sincs konszenzus: hanuka, hannkkah, hannukoj, khaneke. Mi itt Magyarországon keverjük az angol átírást a magyar változattal, kiejtésben pedig a pesti jiddis és az izraeli szefárd is egyaránt előfordul. Az amerikai zsidók az őseik kiejtését keverik az angol nyelvi környezettel. Tehát a hanuka nem csak leírásában, kiejtésében, de az ünnep megélését tekintve is egészen sokrétű a judaizmus többi ünnepeihez képest. Ennek a különös sokféleségnek az okát talán oda lehet visszavezetni, hogy egyrészt posztbiblikus, tehát a Tanach lezárása utáni történet, így inkább egy történelmi esemény megünneplése mintsem az írásbeli tan dogmái, hagyományai között mozgó jól meghatározott ünnepek szabály rendszere. A másik oka talán az, hogy a hanuka megünneplése a 19. század végén kezdett többé válni, mint a Sulchan Aruch által előírt rítus megtartása mely a gyertyák számát, és elhelyezésüket írja csupán elő. Az emancipálódott polgárosodó zsidók számára a karácsony megjelenésével párhuzamosan adekvát volt a hanukát megtenni a többségi, polgári társadalomhoz közeledvén az időszak nagy ünnepévé. A karácsonyhoz hasonlóan gyakorivá vált az ajándékozás, a nagyobb terekre hanukkiák kerültek és a közösségi élmények fokozásához különféle dalok, énekek is társultak. Mára ez az irány az Egyesült Államokban csúcsosodott ki és hatott vissza az európai jóléti társadalmakra a diaszpórában élő zsidóságban. Ezeknek látványos eredménye a Hannukás puloverek, a filmekben megjelenő az ünnepet gyakran a zsidók karácsonyaként ábrázoló jelenetek, illetve kortárs dalok (például Adam Sandler: Hannukkah song) és a Chabad Lubovitsi mozgalom által az utcákon való ünneplés akkora hannukkiákkal amelyeket csak daruval lehet elérni és meggyújtani.

A hanukkia mellett egy másik érdekes tárgy is megjelenik évről évre, melynek szerepe hasonlóképpen magához az ünnephez, változott és folyamatosan változóban van. A trenderli vagy drájdl, Izraelben Sevivon, eredetét tekintve a folklór szerint a hanuka eseményeinek idején a Szeleukida uralom alatt jött létre, amikor is az elnyomó hatalom megtiltotta a Tóra tanulmányozását. A csoportos tanulást a szigorúan tiltott körülmények között szerencsejátékkal, azaz trenderlizéssel fedték el. Játék közben a résztvevők tudtak tanulni, úgy, hogy az csak a külső megfigyelők számára csupán játéknak tűnjön. A betűk nem csak szabályokat jelölnek mint ahogy semmi sem az a judaizmusban, mint aminek tűnik melyeknek kipörgetése esetén vagy nyerni vagy veszíteni lehet, hanem a betűk egyaránt szavak kezdőbetűi is, melyek a következő mondást jelölik: nész gadol haja sam/po. Ez fordításban annyit jelent, hogy: nagy csoda történt ott/itt (Izraelben itt, a diaszpórában ott). Persze ezt a folklór és a hanuka változásai alakították ki az európai népek azonos alapokon működő játékaiból a 19. században, de szép magyarázata és színezése az ünnepi hagyományainknak.

Hanukkai Képeslap →​

Hermann Junkers képén hanukai családi jelenetet ábrázolt. Aprólékosan megjelentette mindazt, ami a zsidó vallási szokásokban a hanukához köthető. A kép bal szélén látjuk a hanukai lángok meggyújtását: a két gyerek imakönyvet tartva mondja az áldást a lángokra. Az ábrázolás követi a vallási előírást, mely a csoda hirdetését írja elő, ezért az ablakba helyezett gyertyatartó. A többi családtag társasájátékokat, szerencsejátékokat játszik, ami az askenáz zsidó közösségekben csak hanukakor volt megengedett.
A szereplők ruházata, a szoba berendezése a biedermeier kor idealista felfogását tükrözi, a zsidó közösségek számára kívánatosnak tartott akkulturációs mintákat.
Junkers képe a zsidó emancipációs törekvéseket vizuális kifejezése. A nagy példányszámban megjelenített jó minőségű képeslapokkal ezt az üzenetet a lehető legszélesebb körben közvetítette.

Szellemi munkásságában Karl Marx és Georg Wilhelm Friedrich filozófiájának szakértője volt, de a zsidó közéletben is - kritikus és lényeglátó perspektívájának köszönhetően - rendkívül szerepet töltött be. Avineri munkásságában igyekezett rehabilitálni Marx-ot, hogy az utókor által elítélt alakon túl rámutasson a nagyhatású közgazdászra és politológusra. A szocializmus mellett a korai cionizmussal is behatóan foglalkozott. Megjelent 10 kötete közül, 2013-ban éppen Theodor Herzl-ről jelent meg, amiben a zsidó állam atyjának törekvéseit igyekezett rendkívül aprólékos kordokumentumokon keresztül bemutatni. Avineri számára Herzl gondolkodó volt, aki elhintette a szellemi magvakat ahhoz, hogy a korai halála után negyven évvel megszülethessen Izrael. Korának ellenére is aktív maradt a közéletben, a Haaretz felületén gyakran jelentek meg különböző politikai elemzései. Noha elismerte, hogy a fennálló konfliktusra maga sem látott megoldást, kritikai megállapításai éppen a rendeződésre tett kísérleteiként foghatók fel, mely gesztusairól az utolsó pillanatig nem mondott le. A nemzetközileg elismert politológus és nagyhatású diplomata kilencven éves volt.

Fotó: MIRIAM ALSTER/FLASH90

A több ezer elhurcolt és meggyilkolt terézvárosi tragédiájának kutatásába kezd a VI. kerületi önkormányzata a holokauszt 80. évfordulóján. A kutatásról többet ide kattintva​ olvashatnak.

Ezen a héten van Jahrzeitja a Rabbiképző egykori igazgatójának Bacher Vilmosnak, ebben a posztban róla emlékezünk meg.

December tizedike Hanuka negyedik napja. Állandó kiállításunkban, és a judaizmusban is fontos szám a 4. 

A múzeum négy termében négy különböző témában, több tárgyat kapcsolunk össze, rövid tárlatvezetés keretében, ahol végighaladva a múzeumban, megélhetjük azt, hogy "Nagy csoda történt ott!". Éljük meg együtt a csodát!

A gyerekeket kézműves foglalkozással és közös daltanulással várjuk,  mindenki saját hanukiát készíthet, illetve lesz a hanukai hagyományokhoz híven trenderlizés, sőt ajándék hanukai meglepetés is.

Velünk lesznek a Bartók Béla Konzervatórium növendékei is. 

Hanukkai képeslap →​