Zsidó Múzeum ​ Magazinja #246 ÁDÁR - HALAK Mai hírlevelünk hónap-kezdőnapra: rós hódesre esik: most kezdődik Ádár hónap. Ádár hónap neve eredetileg arra utalt, hogy ez a hónap sötét, borongós - de egyben ez a tél utolsó hónapja is, és egy hónap múlva már igazi tavaszi hónapot, Niszánt fogjuk köszönteni. Ádár hónap csillagjegye a halak, ezért erre a hétre halas tárgyakat válogattunk a gyűjteményből. Hal - Dágim Az európai kultúrában a hal a bőség és termékenység szimbóluma. A zsidó szertartási tárgyakon és kéziratokon is gyakran megjelenik, legelterjedtebb talán az illusztrált ketubákon és a meddő nők által használt amuletteken. Az ünnepek közül a hal szimbólum legszorosabban a Purimhoz kapcsolódik, hiszen Purim Ádár hónapban van, melynek zodiákus jele a hal. Halakat láthatunk az Ádár táblákon is a „Misheniknas Adar marbim beszimha” (Talmud Bavli Taanit 9a) mondat mellett. Az Ádár táblákon a hal mellett a gólya is szerepelhet. A slahmónesz tálakon is láthatjuk, és vannak területek, ahol a purimi sütemények is készülhetnek hal-alakúra. A hét műtárgya: Ádár tábla hallal Papírkivágásos ádár tábla → ​ Levéltári iratok közül, picit már szakadtan került elő a képen látható egyszerű, papírkivágással készített ádár tábla. Purim ünnepe a tavaszi ádár hónapban van. Megidézve a talmudi mondást: “Mishenichnas Adar Marbim B'Simcha”: „amikor elérkezik ádár hónapja, növekedjék az örömünk” szokás a falon ádár-táblákat elhelyezni. Mivel ádár hónap csillagjegye a hal, melyhez a zsidó hagyomány a bőséget, a sokasodást és a termékenységet kapcsolja, ezért a hal motívum az ádár-táblák díszítésében is domináns elem. Ezen az egyszerű kis darabon a két életfa-szerű növény között mindössze egy hal látható, rajta a "mazal ádár dágim", azaz ádár hónap jegye a halak, és a felette lévő mondatszalagban a már idézett talmudi mondattal. (Taanit 29a) Kecsege Kecsege nemesmásolata → ​ Ma már nehéz elképzelni, de a 19. század közepén a zsidó közösséget lázban tartó egyik probléma a képen középen látható hal, a kecsege ( Acipenser ruthenus) fogyaszthatóságának kérdése volt. A bibliai étkezési tilalmakból levezetve a kecsegét a szefárd hagyomány kósernek, azaz fogyaszthatónak ítélte, míg a Magyarországon is követett askenázi tradíció nem. Chorin Áron aradi rabbi (1766-1844) mesterét, Ezékiel Landau prágai rabbit követve engedélyezte a kecsege evését, s ezzel hatalmas felzúdulást keltett. A vitában végül a korszak szinte valamennyi rabbinikus tekintélye állást foglalt; a morvaországi főrabbi, Mordekhaj Benet kiközösítéssel fenyegette meg Chorint, mert szerinte döntésével bűnbe vezeti híveit. Chorin Áron addigra már arról volt ismert, hogy a német területekről lassan beszivárgó új, modernebb gondolatokat követi – ezek egy részével Prágában, Ezékiel Landau jesivájában találkozhatott. Enyhíteni szerette volna a túl szigorú vallási törvényeket, a kecsege fogyasztása mellett engedélyezte volna a szombati vasúti utazást is, és a szertartások egyszerűsítését követelte: héber helyett német nyelvű imákat és prédikációt valamint orgonahasználatot is engedélyezett volna. Ezeket a korszakban radikálisnak tekintett gondolatait végül tekintélyes magyarországi rabbik kérésére visszavonta. Chorin azonban nem előidézője, csak követője volt a reformoknak: a modernizálódó világ új problémák elé állította a zsidóságot. A felvilágosodás eszméi és a technikai fejlődés nyomán fellépő új helyzetek és jelenségek egyaránt zsidó vallásjogi válaszokat igényeltek, melyekre a rabbik a zsidó szövegek eltérő értelmezéséből adódóan különböző válaszokat adtak. Chorin a korszakban radikálisan újítóknak számítókat, melyekért egyesek kiátkozták, mások pedig a zászlójukra emelték. Ez a tény rávilágít a magyarországi zsidó közösség egyik legmeghatározóbb jellemzőjére: végzetes megosztottságára. Magyarország olvasztótégelyében egymás mellett éltek a szigorú ortodox szabályokat követők és az akkoriban formálódó reformok hívei; a keleti területeken pedig az askenázi többség mellett jelentős szefárd kisebbség is jelen volt. Ez a polarizáltság fennmaradt, és egyik meghatározójává vált a magyarországi zsidó közösség 19–20. századi történelmének. A múzeumunkat létrehozó közösség a Chorin által is szimbolizált értékeket – ezért a kecsegét kiállításban is be fogjuk mutatni, ehhez készíttettük el egy valódi kecsege nemesmásolatát. Recept: Fekete hal A 19. század modernizációs hatásai a táplálkozási szokások változásaiban is tetten érhetőek. A közlekedés, elsősorban a vasút fejlődésének köszönhetően korábban ritkaságnak számító alapanyagok is elérhetővé váltak, a korszerű konyhatechnika következtében pedig bonyolultabb ételek is megjelenhettek a polgári családok asztalán. Ekkoriban terjedt el a nyomtatott szakácskönyvek használata, de jellemzőbb volt, hogy a családon belül öröklődtek a receptek. A hagyományos zsidó ételek mellett megjelentek a mártások, felfújtak, sütemények, pudingok. A levéltárban megőrzött 19. századi kéziratos receptfüzet ennek a korszaknak az emléke. A 16 oldalas, sima papírlapokból álló füzetben héber kurzív írással, németül jegyezte fel a bonyolultabb recepteket egy háziasszony. A 33 recept többsége édesség, mártás, gyümölcslé. Alapanyagai között a hagyományos konyhai alapanyagok szerepelnek, melyeket a korabeli mértékegységekkel, latban ad meg. A receptfüzetében a pontos méréseket és elkészítési technikát igénylő ételeket sorolja fel, a hétköznapi ételeket nyilván fejből, s nem receptet követve készítette. Mi most Ádár hónap tiszteletére egy halas receptet közlünk: nem túl bonyolult, talán még a szombati asztalra is elkészíthető! Kéziratos receptgyűjtemény → ​ Jó fekete hal főzésre / Főtt fekete hal Vegyünk fél [messzely] sört, kevés ecetet, egy kis vad kakukkfüvet, kevés babérlevelet, szegfűszeget, fahéjat, borsot, sót, szegfűborsot, majd egy kis fokhagymát, hagymát, zellert, petrezselymet, és [mindezt] egy bádog kislábasban hagyjuk jól megfőni. Ezután beletesszük a halakat, és hagyjuk addig jól megfőni, míg meg nem puhulnak, majd kivesszük az édes[vízi] halakat. Átszűrjük a sört a fűszerekkel egy szitán, ezután elkészítjük belőle a szószt. [Szósz:] Tegyünk bele némi diót, egy szép darab cukrot vagy mé­zet, kis vajat, miután a hal elkészült; feltesszük [a szószt] a tűzre, kevés ecetet adunk hozzá, hogy befeketedjen. Amikor felfőtt, hozzáadjuk a [korábban kivett édesvízi] hala[ka]t is, és hagyjuk egy kicsit főni, hogy ez[ek] is befeketedjen[ek]. További receptek és a receptfüzet tudományos értékelése: Kéziratos receptgyűjtemény A receptek között említett húsfelfújt Bodrogi Fűszeres Eszter... Read More Kurátori tárlatvezetés az Írás a falon... kiállításban Folytatódnak kurátori tárlatvezetéseink a náznánfalvi fazsinagóga előkerült fa-paneljeit értelmező kiállításunkban. Ezen a héten csütörtökön Boronkay Kinga Dorina és Király Mátyás párbeszédes vezetésére várjuk! 2025. február 27. csütörtök, 16 óra Zsidó Múzeum, Budapest, Dohány utca 2. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. REGISZTRÁCIÓ ​ Az elmúlt héten... szerdán volt a Hamasz által elrabolt és brutálisan meggyilkolt Bibas gyerekek és édesanyjuk temetése Izraelben. A világ számos nagyvárosához hasonlóan tiszteletükre narancssárga színnel világították ki a városokat. Köszönjük Budapest, hogy a Lánchíd kivilágításával a mi városunk is lerótta kegyeletét. Címlapkép: Ádár hónap csillagképe: halak Címlapképünk ezen a héten Ádár hónap csillagjegye, a halak. Az 1794-ben Bécsben nyomtatott imakönyvben a Smini Aceret muszáf mellett a tizenkét hónap zodiákus jegye látható. A képek nyilvánvalóan a keresztény kalendáriumokból átemelt, a hónapok mezőgazdasági munkáit ábrázoló képek, így a halakat a halászattal kapcsolta össze a szerkesztő. Hírlevelünk küldésének napja: Svát 30 / Rós hódes Ádár. Jó hónapot, hódes tov! Korábbi hírleveleink ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌   ‌