Zsidó Múzeum Magazinja #217 Ifjúsági táborok A hét műtárgya: Madrich-képzés oklevele Heti műtárgyunk igazi különlegesség: kedvelt rabbink, Verő Tamás szarvasi madrich-képzéséről szóló oklevele harminchárom évvel ezelőttről, 1991-ből. Azóta minden sokat változott: a táborozó gyermekek kortárs ifjúsági vezetőit nem húsz óra, hanem két év nagyon komoly képzés során készítik fel a programok megszervezésére és lebonyolítására, az esetleges konfliktusok kezelésére, a tábor felelősségteljes és sikeres megvalósítására. A pótmama/papaság azért maradt. Ez a régi oklevél igazi történelmi emlék már, ezért is őrizzük a múzeumban. Szarvas → Interjú Fritz Zsuzsával “A szarvasi táborban felnőtt emberek ma a gyermekeiket küldik a táborba, vannak közöttük sokan, akik aktívan a közösségben maradtak.” Fritz Zsuzsa ebben a Múzeumnak adott interjúban a szarvasi tábor életéről, jelentőségéről, és a magyar zsidó életre gyakorolt hatásáról beszél. „Ez a korszak rakta le a mai zsidó élet alapjait” Hogyan lódult meg az állni látszó idő a rendszerváltással, milyen volt akkor... Read More Mit mondanak a kövek? – Erdélyi Lajos hagyatékából A magyar zsidóság történelmében az askenázi zsidóság hagyománya volt meghatározó. A másik a szefárd ág azaz a spanyol zsidók kevésbé és inkább Erdélyben voltak jelen. Egy igen korai emléke a szefárdok jelenlétének a kárpát medencében Temesváron található. Erdélyi Lajos ezt a korai szefárd zsidóság nyomát jelképező sírkövet örökítette meg a temetőben készített fényképsorozatán. A kérdés nyitott marad, hogy vajon tudatosan, vagy éppen véletlenül vált a fotó alanyává a sírkő. A temető legrégebbi sírja, Assael Azriel szaloniki szefárd zsidóé. 1636-ban halt meg, a felirat többi része megfejthetetlenné vált, de szerencsére a múlt század elején Dr. Singer Jakab temesvári rabbi lejegyezte a héber szöveget, és tőle tudhatjuk, hogy az elhunyt rabbi és orvos is volt. Temesvári temető → Embermentő unokája látogatott hozzánk A héten vendégünk volt Salvador Reis, az egykori portugál embermentő, Carlos Sampaio Garrido unokája. Kedves barátjával, aki történetesen a portugál nagykövet feleségének nagybátyja, meglátogatták a Dohány utcai zsinagógát és a Zsidó Múzeumot. Az emlékkertben nagypapája tiszteletére koszorút helyeztek el. Köszönjük a látogatást, megtisztelő, hogy vendégeink voltak! Júliusi tárgyaink Az alábbi gombra kattintva a múzeum júliusi keltezésű dokumentumainak gyűjteményét nézhetik meg, egészen 1831-től napjainkig bezárólag! Megnézem az idővonalat ! Borítóképünk: Az OMIKE Szünidei Gyermektelepére nyaralni induló gyerekek Az 1909-ben alapított Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, az OMIKE, a Pesti Izraelita Hitközség és a zsidó közélet prominens személyiségeinek támogatásával működő, sok ezer tagot összefogó egyesület volt. Szerteágazó, jól működő intézményrendszert épített ki, melyben összefonódott a karitatív szociális és kulturális tevékenység. Fenntartott diákotthont, tanoncotthonokat, fiú- és egy leányotthonokat működtetett, volt könyvtára és kultúrotthona is. A gyermekvédelemből is kivette a részét: az Izraelita Szünidei Gyermekteleppel közösen évente 800-1000 pesti szegény iskolásgyermek vidéki nyaralását tette lehetővé. OMIKE Szünidei Gyermektelepére induló gyerekek → |
Zsidó Múzeum
Magazinja #217
Ifjúsági táborok
| |
|
|
A hét műtárgya: Madrich-képzés oklevele | |
Heti műtárgyunk igazi különlegesség: kedvelt rabbink, Verő Tamás szarvasi madrich-képzéséről szóló oklevele harminchárom évvel ezelőttről, 1991-ből. Azóta minden sokat változott: a táborozó gyermekek kortárs ifjúsági vezetőit nem húsz óra, hanem két év nagyon komoly képzés során készítik fel a programok megszervezésére és lebonyolítására, az esetleges konfliktusok kezelésére, a tábor felelősségteljes és sikeres megvalósítására. A pótmama/papaság azért maradt. Ez a régi oklevél igazi történelmi emlék már, ezért is őrizzük a múzeumban.
| |
|
|
“A szarvasi táborban felnőtt emberek ma a gyermekeiket küldik a táborba, vannak közöttük sokan, akik aktívan a közösségben maradtak.”
Fritz Zsuzsa ebben a Múzeumnak adott interjúban a szarvasi tábor életéről, jelentőségéről, és a magyar zsidó életre gyakorolt hatásáról beszél.
| |
| | Hogyan lódult meg az állni látszó idő a rendszerváltással, milyen volt akkor... | |
|
|
Mit mondanak a kövek? – Erdélyi Lajos hagyatékából
| |
A magyar zsidóság történelmében az askenázi zsidóság hagyománya volt meghatározó. A másik a szefárd ág azaz a spanyol zsidók kevésbé és inkább Erdélyben voltak jelen. Egy igen korai emléke a szefárdok jelenlétének a kárpát medencében Temesváron található. Erdélyi Lajos ezt a korai szefárd zsidóság nyomát jelképező sírkövet örökítette meg a temetőben készített fényképsorozatán. A kérdés nyitott marad, hogy vajon tudatosan, vagy éppen véletlenül vált a fotó alanyává a sírkő. A temető legrégebbi sírja, Assael Azriel szaloniki szefárd zsidóé. 1636-ban halt meg, a felirat többi része megfejthetetlenné vált, de szerencsére a múlt század elején Dr. Singer Jakab temesvári rabbi lejegyezte a héber szöveget, és tőle tudhatjuk, hogy az elhunyt rabbi és orvos is volt.
| |
|
|
Embermentő unokája látogatott hozzánk | |
A héten vendégünk volt Salvador Reis, az egykori portugál embermentő, Carlos Sampaio Garrido unokája. Kedves barátjával, aki történetesen a portugál nagykövet feleségének nagybátyja, meglátogatták a Dohány utcai zsinagógát és a Zsidó Múzeumot. Az emlékkertben nagypapája tiszteletére koszorút helyeztek el.
Köszönjük a látogatást, megtisztelő, hogy vendégeink voltak!
| |
|
|
Az alábbi gombra kattintva a múzeum júliusi keltezésű dokumentumainak gyűjteményét nézhetik meg, egészen 1831-től napjainkig bezárólag! | |
|
|
Borítóképünk: Az OMIKE Szünidei Gyermektelepére nyaralni induló gyerekek | |
Az 1909-ben alapított Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület, az OMIKE, a Pesti Izraelita Hitközség és a zsidó közélet prominens személyiségeinek támogatásával működő, sok ezer tagot összefogó egyesület volt. Szerteágazó, jól működő intézményrendszert épített ki, melyben összefonódott a karitatív szociális és kulturális tevékenység. Fenntartott diákotthont, tanoncotthonokat, fiú- és egy leányotthonokat működtetett, volt könyvtára és kultúrotthona is. A gyermekvédelemből is kivette a részét: az Izraelita Szünidei Gyermekteleppel közösen évente 800-1000 pesti szegény iskolásgyermek vidéki nyaralását tette lehetővé.
| |
|
|
Hírlevelünk küldésének napja: Támuz 6. | |
|
|
| |