Zsidó Múzeum Magazinja 178 Gyász A múzeum rögzíti, megőrzi, ami történt, elbeszéli, nem tehet mást. A történelmet dokumentálja és csak ezzel alakítja. Walter Benjamin, a nagy zsidó filozófus szerint azért őrzi meg a múltat, a történelmet, vagyis a szakadatlan, tébolyult pusztítást a történelem angyala, akit az Édenkert felől fúj a világtörténelem vihara a végső megváltás felé, háttal, szemben a történelemmel, hogy a megváltás műve visszamenőleg mindent jóvá tehessen. Mindent, Ádámig és Éváig menően. Ezért nem szabad elfelejteni semmit. Ezért kell most azzal foglalkozunk, ami szombat hajnaltól fogva történt Dél-Izraelben és ami a pogromokat és – ha semmi másban nem is, de a teljes kiszolgáltatottságot és a vadállati kegyetlenséget tekintve – a holokauszt képeit idézte. A múzeum alapvetően a humanizmus korszakának és hiteinek terméke, hisz a megértésben és az esztétikai nevelésben, a műveltségben, az emberben mint megértő és saját legjobb lehetőségei beváltása felé tartó lényben. Ezért nehéz különösen most bármit is írnunk. De azzal kell foglalkoznunk, ami most szombaton történt, most semi mással nem lehet foglalkozni. A Sefájim kibuc hagadája Haggada → A dél-izraeli mészárlás áldozatai jelentős részben a környékbeli kibucok lakói voltak. Tőlük, a baloldali cionizmus pionír mítoszának máig működő mintaintézményeiről választottunk ezért, főhajtásként, egy tárgyat. A Sefájim kibuc Peszáhi Hágádáját a gyűjteményből, azon az oldalon kinyitva, ahol a széderestét lezáró dalok, a Hád gádjá és az Ehád mi jodeá vannak. A Hád gádjá láncverse egy gödölyéről szól, akit ártatlanul elpusztítottak, aztán az ő gyilkosait is és a gyilkosai gyilkosait is és így tovább, egészen addig, amíg magát a halált és a pusztítást meg nem fékezi, le nem győzi, el nem törli maga az Örökkévaló. És a mese végén visszatér újra az az egy szem gödölye, amelyet a történet elején "apám vett két garasért". Vele zárul majd a történelem az ígéret szerint. Legyen így. A Sefájim kibucot lengyel bevándorlók alapították a múlt század harmincas éveiben, Ézsaiás könyvére utal a neve: „Kopasz hegyeken folyókat nyitok és a rónák közepén forrásokat; a pusztát vizek tavává teszem és az aszú földet vizeknek forrásaivá” . Ez volt az eszményük, termőre fordítani az Ígéret földjének minden rögét, alakítani, teremteni, segíteni, megőrizni és „civilizálni” a természetet alázatos emberi munkával. Ezt csinálják azóta is és reméljük még nagyon soká. Száz éve lassan: A magyar zsidóság tiltakozása a palesztinai vérengzések ellen Országos Cionista Szövetség közgyűlés, 1929 → Az 1920-as években, az első világháború után kezdődtek el a zsidók betelepülését ellenző zavargások a Szentföldön, az 1929-es évben 133 zsidót öltek meg. Ez a különösen véres év megrázta és valamelyest felrázta a zsidó közvéleményt. A magyar zsidó közvéleményt is. Ezek a tekintélyes urak a képen a vérengzések ellen kívánták felemelni a hangjukat. Ezt a pillanatot, a kezdetek idejét mutatja a kép majdnem száz évvel ezelőttről, és a történet azóta is tart. Adja Isten, hogy vége legyen. Hogy ez az irtózat ne ismétlődhessen meg többé. Csak egy gyűrött plakát? Az "iratmellékletek" sorsa és tanulságai 1929 augusztusában a jeruzsálemi arab lakosság egy része késekkel és botokkal... Read More Falragasz az 1929-es mészárlások áldozatainak neveivel → 1973 Yom Kipur - 2023 Szimhát Tóra Ezt a dalt először 1994-ben énekelték izraeli katonák. Katonák, akik 1973 telén születtek, közvetlenül a Jom Kippuri háború után. Pusztítás és Teremtés: Abel Pann kiállításunk finisszázsa 2023. október 15. 11 óra: Múzeumpedagógia foglalkozás 70 perces foglalkozás elsősorban 7-12 osztályosoknak, ingyenes, de regisztrációhoz kötött: Regisztráció 2023. október 15. 17 óra: Kurátori tárlatvezetés 2023. október 15. 18 óra: Koncert Újra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium hallgatóinak közreműködésével. Előadók: Kövesdi Anna, Demeter Dóra Műsor: Bartók Béla: Duók (Rutén kolomejka, Mese, Szól a duda) Könyvbemutató: Szemtanúk Könyvbemutató és kiállítás On Instagram |
Zsidó Múzeum Magazinja 178
Gyász
| |
|
|
A múzeum rögzíti, megőrzi, ami történt, elbeszéli, nem tehet mást. A történelmet dokumentálja és csak ezzel alakítja. Walter Benjamin, a nagy zsidó filozófus szerint azért őrzi meg a múltat, a történelmet, vagyis a szakadatlan, tébolyult pusztítást a történelem angyala, akit az Édenkert felől fúj a világtörténelem vihara a végső megváltás felé, háttal, szemben a történelemmel, hogy a megváltás műve visszamenőleg mindent jóvá tehessen. Mindent, Ádámig és Éváig menően. Ezért nem szabad elfelejteni semmit. Ezért kell most azzal foglalkozunk, ami szombat hajnaltól fogva történt Dél-Izraelben és ami a pogromokat és – ha semmi másban nem is, de a teljes kiszolgáltatottságot és a vadállati kegyetlenséget tekintve – a holokauszt képeit idézte. A múzeum alapvetően a humanizmus korszakának és hiteinek terméke, hisz a megértésben és az esztétikai nevelésben, a műveltségben, az emberben mint megértő és saját legjobb lehetőségei beváltása felé tartó lényben. Ezért nehéz különösen most bármit is írnunk.
De azzal kell foglalkoznunk, ami most szombaton történt, most semi mással nem lehet foglalkozni.
| |
|
|
A dél-izraeli mészárlás áldozatai jelentős részben a környékbeli kibucok lakói voltak. Tőlük, a baloldali cionizmus pionír mítoszának máig működő mintaintézményeiről választottunk ezért, főhajtásként, egy tárgyat.
A Sefájim kibuc Peszáhi Hágádáját a gyűjteményből, azon az oldalon kinyitva, ahol a széderestét lezáró dalok, a Hád gádjá és az Ehád mi jodeá vannak. A Hád gádjá láncverse egy gödölyéről szól, akit ártatlanul elpusztítottak, aztán az ő gyilkosait is és a gyilkosai gyilkosait is és így tovább, egészen addig, amíg magát a halált és a pusztítást meg nem fékezi, le nem győzi, el nem törli maga az Örökkévaló. És a mese végén visszatér újra az az egy szem gödölye, amelyet a történet elején "apám vett két garasért". Vele zárul majd a történelem az ígéret szerint. Legyen így.
A Sefájim kibucot lengyel bevándorlók alapították a múlt század harmincas éveiben, Ézsaiás könyvére utal a neve: „Kopasz hegyeken folyókat nyitok és a rónák közepén forrásokat; a pusztát vizek tavává teszem és az aszú földet vizeknek forrásaivá”. Ez volt az eszményük, termőre fordítani az Ígéret földjének minden rögét, alakítani, teremteni, segíteni, megőrizni és „civilizálni” a természetet alázatos emberi munkával. Ezt csinálják azóta is és reméljük még nagyon soká.
| |
|
|
Száz éve lassan: A magyar zsidóság tiltakozása a palesztinai vérengzések ellen
| |
Az 1920-as években, az első világháború után kezdődtek el a zsidók betelepülését ellenző zavargások a Szentföldön, az 1929-es évben 133 zsidót öltek meg. Ez a különösen véres év megrázta és valamelyest felrázta a zsidó közvéleményt. A magyar zsidó közvéleményt is. Ezek a tekintélyes urak a képen a vérengzések ellen kívánták felemelni a hangjukat. Ezt a pillanatot, a kezdetek idejét mutatja a kép majdnem száz évvel ezelőttről, és a történet azóta is tart. Adja Isten, hogy vége legyen. Hogy ez az irtózat ne ismétlődhessen meg többé. | |
| | 1929 augusztusában a jeruzsálemi arab lakosság egy része késekkel és botokkal... | |
|
|
1973 Yom Kipur - 2023 Szimhát Tóra | |
Ezt a dalt először 1994-ben énekelték izraeli katonák. Katonák, akik 1973 telén születtek, közvetlenül a Jom Kippuri háború után.
| |
|
|
Pusztítás és Teremtés: Abel Pann kiállításunk finisszázsa | |
2023. október 15. 11 óra: Múzeumpedagógia foglalkozás
70 perces foglalkozás elsősorban 7-12 osztályosoknak, ingyenes, de regisztrációhoz kötött: Regisztráció
2023. október 15. 17 óra: Kurátori tárlatvezetés
2023. október 15. 18 óra: Koncert
Újra a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerészképző Gyakorló Szakgimnázium hallgatóinak közreműködésével.
Előadók: Kövesdi Anna, Demeter Dóra
Műsor: Bartók Béla: Duók (Rutén kolomejka, Mese, Szól a duda)
| |
|
|
Könyvbemutató és kiállítás | |
|
|
Hírlevelünk küldésének napján Tisri 28-a van.
| |
|
|
| |